A Videoton labdarúgócsapata a bajnokság felénél a második helyen áll, mindössze egy ponttal elmaradva az éllovas Debrecen mögött. Azonban ha csak a hazai eredményeket nézzük, a Vidi első, hiszen kilenc hazai meccséből nyolcat megnyert, mindössze a Kispest Honvéd tudott diadalmaskodni a Sóstói-stadionban

A tavalyi bajnokság elbukásában valószínűleg az is szerepet játszott, hogy a tizenöt hazai meccsből három döntetlen mellett négy összecsapást is elveszített José Gomes együttese, ennek köszönhetően a hazai eredményességi rangsorban csak a hatodik lett az együttes.

De mit is jelent a hazai pálya a Vidi játékosainak?

Az egyesület első pályája a Berényi úti salakos pálya volt, ahonnan a csapat háromszor költözött a Sóstói stadionba, mire végleg ott is maradt. Amint arról a klub hivatalos honlapján is olvashatunk, először 1948-tól 50-ig, az egyesülés után FDSE néven játszottak ott két évet, majd 1959-től 62-ig játszott a Sóstón a csapat. A harmadik alkalommal 1967. szeptember 30-án avatták fel a pályát a VT Vasas—Erfurt mérkőzéssel.

A klub első gólját az új létesítményben Bognár Ferenc szerezte szabadrúgásból. Az első bajnoki mérkőzést az újjáépült Sóstói stadionban az 1967-es NB I/B bajnokság utolsó fordulójában játszották. Az ellenfél a Kecskemét volt, és mivel a VT Vasas korábban már bejutott az NB I-be, a 3:0-s győzelmet nagy ünnepség követte. Azóta megszakítás nélkül Sóstón játszik a csapat, miközben 1975 őszén ismét átalakítást végeztek, az állóhelyet bővítették.

1978-tól esti mérkőzésre is alkalmas a pálya: elkészült Magyarország egyik legjobb világításával rendelkező stadionja. Az első lámpafényes meccset 1978. október 18-án játszották, ezen a Vidi Nováth góljával verte a Honvédot.

A Sóstói stadion az ezredfordulóra magyar viszonylatban nagy, de elavult stadionnak számított. A legutóbbi felújítás során, 2002-ben, a régi főlelátót teljesen lebontották, s az új, korszerű építményt 2004-ben adták át. A felújításoknak köszönhetően a stadionnak szerepet szántak a 2008-as (majd később a 2012-es) EB-pályázatban is.

Az átépített létesítményben a nézőtér egyharmada fedett, kiépítették az egyedi beléptető, és térfigyelő rendszert, van irányító helység, külön helyet alakítottak ki a sajtó és a VIP vendégek számára, s a többi igen szigorú UEFA előírásnak is maradéktalanul eleget tettek.

Ezeknek az átalakításoknak köszönhetően a stadion egyike lett az ország három olyan labdarúgó sportlétesítményének, amely minden nemzetközi előírásnak megfelel és a hazai mérkőzéseken túl akár komoly nemzetközi összecsapások színhelye is lehet.

Az esti mérkőzések alkalmával az átlagos fényerő 1500 Lux, amelyet négy, 55 méter magas lámpatorony biztosít. (Ezek esti meccsnapokon az M7-es autópályáról is látszanak.) Fejér megye legnagyobb labdarúgópályájának játékterét korszerű talajszerkezetű fű borítja - melyet 2010 nyarán cseréltek le teljesen -, amelynek locsolását 10 beépített szórófejjel oldják meg. 2010-ben valamennyi szektort székekkel szerelték fel, a bővítés nyomán a Sóstói Stadionban összesen 13 908 ülőhely várja a szurkolókat.

Jelenleg a Vidi mellett a Puskás Akadémiának is a fehérvári stadion a hazai pálya, de korábban a Gázszer együttese is otthonának tekinthette. Nézőcsúcsa az UEFA-kupa 1985-ös döntőjének első mérkőzéséhez fűződik, amikor a Real Madrid vendégszereplését közel 40 ezer szurkoló látta.